Hírek és események

Elnökségi tanácsadó tájékoztatója (24)

  • A negyedik ipari forradalomként is emlegetett digitalizáció gyökeresen megváltoztatja a magyar munkavállalók életét is

A most zajló globális ipari forradalom (Industry 4.0.) nem a gépekről szól, hanem az automatizálásról, egy eredményorientált folyamatról". A következő 10-15 évben kell felkészülni és megalapozni a gyermekeink életét a következő száz évben bekövetkező változásokra. Legjobban a tanulás képességét kell elsajátítaniuk a gyereknek, mert csak így tudnak majd alkalmazkodni a gyors változásokhoz. Emellett az angol nyelvtudás lesz még elengedhetetlen és az üzleti IT - mert IT nélkül megbukik az üzlet, üzleti tudás nélkül pedig az IT csak költség. Emellett a kreativitás és a lényeglátás, a fókusz válik majd felbecsülhetetlen értékké.

 

Munkakörök egész sorát fogja megszűntetni az automatizálás, ez a folyamat már szintén elkezdődött. A gyárakban a gépsorok mellé lassan egyáltalán nem lesz szükség betanított munkásokra, ez persze nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lesz szükség emberekre. Viszont sokkal fontosabbá válik a hozzáadott érték, a szaktudás. Nem terméket kell majd előállítani, hanem egyedi megoldásokra, ötletekre, és találmányokra lesz majd szükség. Az ipari robotok éves értékesítése világszerte évente átlagosan legalább 13 százalékkal növekszik majd 2017-2019 között. Ekkor következik be az áttörés, amely lehetővé teszi, hogy a robotok és az emberek biztonságosan dolgozhassanak egymás mellett bármiféle elkerítés nélkül, miközben a gyártási hatékonyság és a minőség növekedése várható - áll az International Federation of Robotics (IFR) jelentésében.  A munkaerőhiány nem csak Magyarország problémája. Az automatizálás során számos olyan területen megoldás lehet a hiányra, ahol monoton, alacsony hozzáadott értékű a munka. Az ilyen feladatokhoz alacsony bér is társul, a robotok viszont még olcsóbbak lesznek a munkáltatóknak, így amit a robotok által megspórolhatnak a cégek, azokból emelhetik a szakemberek és egyéb munkavállalók béreit. Valamint a bővülés és növekedés révén újabb munkahelyeket is teremthet az automatizáció.

Részletek: http://www.penzcentrum.hu/karrier/tomegevel_bocsathatjak_el_a_gyari_munkasokat.1051784.html?utm_source=index_box_landing&utm_medium=penzcentrum_cimlapon_doboz&utm_campaign=penzcentrum_cimlapon

 

  • Akkor most kiszórt pénz, vagy isteni áldás az EU-támogatás?

 

Ahány számítás, annyiféle eredményre jut az uniós támogatások gazdasági hatásait illetően. Pedig a magyar gazdaság megítélése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a növekedésünk mennyiben köszönhető az EU-támogatásoknak. Abból, hogy a magyar gazdaság a rekord magas uniós forráslehívás mellett sem tudott kirobbanó növekedést produkálni, kétféle következtetésre is juthatunk. Vagy gyenge a növekedési potenciálunk, vagy az uniós források növekedési hatása elhanyagolható. Az ellentmondást jelzi, hogy amíg a legalaposabb magyar tanulmány kifejezetten kicsi növekedési hatást azonosított, addig egy friss brüsszeli értékelés szerint jelentős volt az uniós pénzek GDP-növekedésben betöltött szerepe.

Részletek:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/akkor_most_kiszort_penz_vagy_isteni_aldas_az_eu-tamogatas.238559.html

 

  • Érdekel, mi lett volna Magyarországgal a brüsszeli pénzek nélkül?

 

Tavaly év végén a magyar GDP 5%-kal volt magasabb, mint ha egyáltalán nem használtunk volna EU-pénzt a 2007-2015 közötti időszakban - mutatott rá egy pénteken kiadott európai bizottsági jelentés. Ez azonban nem verte nagy dobra, hogy az említett 5% egyértelműen EU-csúcsot jelent, azaz a magyar gazdaságon lendítettek a legnagyobbat az uniós támogatások. Ez persze nem meglepő annak tükrében, hogy mi kaptuk az egyik legtöbb pénzt a gazdaságunk méretéhez képest. Az viszont kevésbé ismert, hogy az EU-tagok közül a magyarok egy főre jutó reáljövedelme nőtt meg a második legnagyobb mértékben az uniós támogatások hatására. Igaz közben nálunk romlott messze a legnagyobb mértékben a külkereskedelmi mérleg, mivel a kiosztott uniós milliárdoknak masszív importgeneráló hatása volt.

Ritkán hallott összefüggés, hogy a 2007-2015-ös időszakban elköltött EU-támogatások a magyar lakosság egy főre eső reálbérét csaknem 4%-kal emelték meg 2015 végéig, ami az egész EU-ban a második legmagasabb hatás a lakosság pénztárcáját tekintve.

Részletek:

http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/erdekel_mi_lett_volna_magyarorszaggal_a_brusszeli_penzek_nelkul.4.238457.html